TAXON TAKS TAKSONY

(Klikk a képre még több képért)

„Majnem elgázoltam a Taksony vezért, bakker”
„Ne csinád má…”
„Jöttem Haraszti felől, ahogy szoktam… aztán megláttam azt a színes cuccot a Fő úton a Rengő mellett. Úgy maradt a nyakam, kifordulva teljesen.” – hallgatom cimborámat a kocsmában. Na megnézem én is, mondom magamban. Hát tényleg … bakker.

Az épület egy játszóház, ami a maga nemében nagyon kreatív és magasztos dolog, ha szívünkön viseljük a jövő nemzedék testi-lelki fejlődését. Nincs ezzel semmi gond, sőt sok ilyen kéne az országban, hogy ne csak a tévé előtt üljenek a gyerekek, vagy a plázákban kísérgessék a szüleiket.

Másrészt a cégér, egy ősi marketing eszköz, valóban. De nem szükségszerű, hogy az épület homlokzatára mindenféleképpen ki legyen szögelve, mivel is foglalkoznak odabent. A lényeg, hogy az épület belsejében érezzék jól magukat a játékok között a gyerekek és a felnőttek. Egy orvosi rendelő homlokzatára sincsenek kifüggesztve a kitömött páciensek, és a különféle orvosi eszközök; a bordélyház faláról meg ne is beszéljünk.

Mikor átfestették az „Eszpányát” és eltűntek a félrészeg mexikóiak a kaktuszaikkal kicsit fellélegeztem, hogy rájöttek, a falu legforgalmasabb pontján, az önkormányzat épülete mellé valami magasztosabb dolog illik. De aztán jött a focipályával szemben a „teraszos” húsbolt. Az biztos, hogy ekkora beton erkélyt Taksonyban még senki nem épített, csak a tengerparti apartmanok oldalában látni ilyeneket, de onnan van mit nézni.

Az a játszóházi épület első pillantásra nagyon poénos. Megragadja az emberek figyelmét, a gyerekeknek meg több sem kell, ebből a szempontból teljesen rendben van. De ha ugyanazt a viccet többször halljuk és ráadásul van egy barátunk, aki minden nap szeretné elmesélni nekünk, no az egy idő után nagyon fárasztó tud lenni. Nem érzem magam finnyás nyárspolgárnak, szeretem a meghökkentő megoldásokat, legyen az zene, színház vagy építészet, de már kicsit félve autózok végig a taksonyi „granbulvárdon”. Aggódom, mi lesz a következő megrázkódtatás, amit el kell szenvednem?