TAXON TAKS TAKSONY

Egy kis településen, ahol kicsik a távolságok érdemes a gépkocsi használata helyett kerékpárra pattanni, és elgurulni vele a boltba, a gyógyszertárba vagy a kocsmába. Útközben összetalálkozhatunk egy ismerőssel, baráttal, akire rácsengethetünk, vagy akár meg is állhatunk egy kis kvaterkázásra. Arról nem is beszélve, hogy akár egy olyan teremtés is elkerekezhet mellettünk, mint Mariska a Sörgyári capriccóból. Tény, hogy a kerékpározás jótékony hatással van az ember egészségére.

Azonban meg kell mondani az igazat: sportolás ide, környezettudatos viselkedés oda, egészség emide, energiatakarékosság amoda, ha kátyúkkal, gödrökkel teli járdán kell biciklizni, vagy ha bátrabbak vagyunk és lemerészkedünk az úttestre, ahol az elszáguldó autók menetszele taszajt rajtunk akkorát, hogy majd’ az árokban végezzük, nem szívesen szállunk nyeregbe. Kerékpárutak kellenek, ezt már a rómaiak is megmondták, csak nem mindegy, hogy hol, merre vezetnek.

Ami most Taksonyban készül, és aminek áttekintő vázlatát látjuk némi nyugtalanságra adhat okot. A Szent Imre úttal párhuzamosan egy agresszív sárga csíkot láthatunk, amely nem kímélve a fákat, bokrokat az úttest és a járda között tör előre rendületlenül a vasúti átjárótól, a Baross térig. Valószínű, ez csak egy vázlat, ami nélkülöz minden mérnöki pontosságot, de így is látható, hogy a zöld növényzet nagy károkat fog szenvedni, ha egyedül a mérnökök egyenes vonalzójára fogunk hagyatkozni. Sok fa fog áldozatul esni, melyet nem kevés fáradtsággal sikerült az utóbbi tíz-tizenöt évben életben tartani. Emlékszem, hogy kis iskolások ültették a fákat, annak az embernek az áldozatos támogatásával, aki mára elismert és tisztelt személyisége falunknak. Emlékszem a lakók első reakcióira is „hogy, mi bizony nem fogjuk locsolgatni”, de mára vannak olyan helyek, ahol apró ligetek alakultak ki az út mentén az emberek gondoskodásának köszönhetően.

Nagy feladat a mérnöknek, hogy a szabványok és előírások betartásával olyan nyomvonalat találjon, ami megkíméli a fákat is. Nagy kísértés az önkormányzatnak, hogy néhány hónappal a választások előtt egy ilyen nagyszabású, településformáló projektbe kezdjen. Nagy empátia kell a lakók részéről, hogy elhiggyék, hogy szükség van erre a kerékpárútra, annak ellenére, hogy a Szent Imre út járdája a Baross tértől a Marestli-ig és talán még tovább is, évtizedek óta járhatatlan. A babakocsit tolók vagy az idősebb emberek gyalogszerrel rá sem merészkednek. Az út vízelvezetésével is akadnak problémák. Úgy gondolom, hogy egy egységben kéne ezt a feladatot megfogalmazni és kezelni, amiben a járda, a növényzet, a kerékpárút és a csapadékvíz elvezetés együtt szerepel. Ez gondolom jóval nagyobb falat, mint amire a pályázat meg lett nyerve. A kerékpárút jelenlegi koncepció szerint való megvalósítását porhintésnek érzem, egyszeri és egyszerű kampányfogásnak.